Ha szóba kerülnek a Diaz testvérek minden bizonnyal tudod, hogy kik ők, de azt már nem biztos, hogy tudod, Nick valaha jóval tehetségesebb volt mint az öccse! Ha pedig a fiatalabb generációhoz tartozol akkor ezzel sem biztos, hogy tisztában vagy, de Nick már idestova 20 éve osztja a pofonokat. Karrierje számottevő részét a UFC-nél bunyózta le, de megfordult pár kisebb-nagyobb vetélytársnál is, ahol még egy-egy bajnoki öv is akadt a számára. Ez a bravúr a UFC-nél sosem sikerült neki, azonban ez az igencsak megosztó karakter kalandos karriert tudhat a háta mögött.

A pályafutását két későbbi UFC harcos legyőzésével indította 2001-ben, két évvel később pedig már a legnagyobbak között játszott azaz leszerződött a UFC-vel. Na jó a UFC itt még nem számított a legnagyobbnak, ugyanis ekkoriban minden bizonnyal a Pride FC volt a csúcs, de a japánok egy kicsit lazábban kezelték a súlycsoportokat. 2006-ig hullámzó teljesítményt nyújtott de viszonylag biztos pont volt a UFC-nél, majd 2007-ben ringbe lépett a Pride FC első és egyetlen amerikai gáláján, ahol Takanori Gomi-t fojtotta le. Gomi akkoriban a szervezet egyik legnagyobb sztárja volt így Diaz sikere komoly hírértékkel bírt azonban nem meglepő módon a vérében kimutatták az „ördög salátáját” így az eredmény végül No Contest-re változott. Diaz neve kapós lett, ezért az Elite XC és a Pride utód Dream is sokat bunyóztatta aztán 2009-ben lecsapott rá a Strikeforce.

Ekkoriban a szociális médiában a rajongók és a szakértők is egyetértettek abban, hogy Nick Diaz a korszak legjobb bokszolója az MMA-s közegben, ezt pedig alátámasztotta az is, hogy Andre Direll-el edzettek aki még ha csak marketing okokból is, de gyakran ódákat zengett Nick tudásáról. Később megszerezte a Strikeforce bajnoki címét is, azonban amikor a szervezet a nagypályára lépett volna, Nick és csapata rövidúton TKO-zta őket, amiről itt olvashattok bővebben.

2011-ben végül a UFC visszakapta Nick-et aki sok-sok negatív megjegyzéssel karöltve ugyan, de hozta az első két meccsét, majd az interim bajnoki címet nem sikerült megszereznie Carlos Condit ellen. A népszerűsége azonban egyre nőtt, így 2013-ban Georges St-Pierre ellen is esélyt kapott a rendes címért, azonban a kanadai szintén legyőzte őt. Két év szünet és rengeteg elszívott fű után felment középsúlyba, hogy összecsapjon Anderson Silva-val ahol eredetileg pontozással kapott ki, de az eredmény ismét No Contest lett ám most nem csak Nick volt a ludas, Silva is kipróbált egy kis szterkót. Nick kikáromkodta magát aztán szépen elbújt a sötétben, ahonnan a UFC idén elővette. Nick korábbi legyőzöttje Robbie Lawler ellen kapott egy nosztalgia meccset, amit aztán rá nem jellemző módon a harmadik menetben verbálisan adott fel. Tegyük hozzá a mérkőzésen nem nézett ki jól Nick, sem esztétikaliag sem pedig fittségileg.

Nick-nek minden bizonnyal még mindig élő szerződése van a UFC-vel, ugyanis még 2020-ban Dana White úgy nyilatkozott, hogy nem akarja leszerződtetni, ugyanis senki nem kíváncsi rá. A Lawler elleni csatára idén szeptemberben került sor, szóval ha általánosítunk akkor Diaz-nak van még 2-4 meccse papíron. Ennek ellenére White úgy nyilatkozott legutóbb, hogy nem szeretné Nick-et újra a ketrecben látni és azt javasolná vonuljon vissza, azt azonban elismeri, hogy ő nem dönthet helyette.

Te megnéznéd még valaki ellen Nick Diaz-t a ringben vagy inkább válassza a "karosszéket"?