Mint tudjuk a világon szinte minden a pénz körül forog. Az amatőr sportok éppúgy mint a profi szegmensek, ám a profi annyiból korrektebb, hogy ez nyíltan ki is van mondva!
Kisebb világszervezetekből annyi van mint égen a csillag. WBF, WBU, RBO és hosszasan sorolhatnám őket. A magyar köztudat leginkább az Universum Box Promotion kapcsán ismerte meg ezeket a szervezeteket, leginkább a WBO-t ugyanis Kovács István, Erdei Zsolt és az Universum legtöbb bokszolója ezen az úton haladt és a WBO világbajnoki címe volt a céljuk. Akkoriban is hallottuk a kifejezést, hogy a szervezet lassan felnő a nagyokhoz név szerint a WBA, WBC és az IBF trióhoz.
A profi ökölvívás azért különbözik a többi sporttól, mert nincsen egy nagy szövetség ami világszinten összefogná. Ha csak a négy legnagyobb szervezetet nézzük az alaphangon négy világbajnoki címet jelent egy súlycsoportban és akkor még nem beszéltünk a szuperbajnok, bajnok, interim bajnok, franchise bajnok stb. titulusokról.. A WBA jelen pillanatban három nehézsúlyú világbajnokot jegyez... De, hogy is alakult ki ez a káosz és mikor?
Profi kesztyű: http://bit.ly/2UbsjiM
Az 1920-as évektől Amerika, azon belül is New York volt a boksz Mekkája. Két szervezet felügyelte a profi mérkőzéseket, a New Yorki Atlétikai szövetség és az NBA (National Boxing Association). Ezen szervezetek különböző államok felett felügyelték a profi mérkőzések lebonyolítását, de mivel a legnagyobb mérkőzések a Madison Square Gardenben vagy a Yankee stadionban kerültek megrendezésre mondhatni, hogy a New Yorki Atlétikai bizottság volt a tejhatalmú úr. Persze ez a megosztott felügyeleti rendszer sok félre értést szült, ugyanis volt, hogy egy súlycsoportban az Atlétikai bizottság és az NBA is megnevezett egy világbajnokot akik csak ritkán egyesítették a címeiket. A világon talán a legjobban működő felügyeleti szervezet a mai napig a BBBC azaz a Brittish Boxing Board of Control ami hosszú évtizedek alatt sem talált méltó riválisra.
A változás szele
A 1960-as évekre a televíziós csatornák el kezdtek érdeklődni a profi bunyó iránt és ez sok befektető érdeklődését felkeltette. Sok kaszinó tulajdonos aki ki tudja, honnan szerezte a vagyonát szeretett volna egy szeletet ebből a tortából így a profi boksz központja átkerült Nevadába, Las Vegasba. Az NBA ekkor 13 államban, leginkább Észak Amerikában felügyelte a mérkőzéseket és 1962-ben nevet változtattak WBA-ra. (World Boxing Association) Egy fiatal promóter Bob Arum ekkor kezdte el támogatni egymást kölcsönösen a szervezettel és a Sonny Liston – Floyd Patterson nehézsúlyú derbin megküzdöttek ezért a címért. Bob Arum és a WBA neve összeforrt, a promóter sokat dolgozott a WBA-val, azonban 1963-ban Mexico városban megalakult a WBC (World Boxing Council) is ami 11 nemzet támogatását élvezte. A két szervezet egymás mellett működött de a WBA 12 éven keresztul szigorúan az Észak-Amerikai vonalat felügyelte mígnem 1974-ben Gilberto Mendoza és Elias Cordoba felvásárolta a WBA-t. A két panamai üzletember felkavarta az állóvizet, ugyanis a WBA és a WBC bajnokai nem igazán egyesítettek címeket. Mint köztudott Panamában igen kedvező adózási feltételek vannak, ezért Arum továbbra is együtt dolgozott a WBA-val ami a tulajdonos váltás után már 51 államban volt jelen és a terjeszkedésüknek hála már Dél-Afrikában is jelen voltak, egyedüli felügyelő bizottságként. Még korábban a Ring magazin ranglistája volt a mérvadó a szervezeteknél, addig ezekre a napokra annyira felerősödött a WBA, hogy saját ranglistája és saját szabályai voltak. Ők döntötték el, ki a kötelező kihívó és ha a bajnok nem állt ki vele akkor megfosztották a címétől és az üres trónért írtak ki egy mérkőzést. Az új szabályok, az tulajdonosi kör és az új lehetőségek mellett azonnal kibukott, hogy miről is szól ez az egész, egészen pontosan a pénzről! E közben a 60-70-es években a WBA és a WBC versenyben volt egymással. A WBA korrupt volt, a WBC pedig a 80-as években Don King befolyása alatt állt, valamint a mexicói bunyósokat részesítették előnyben A 80-as évekre Bob Arum szinte kizárólag a WBA-vel dolgozott együtt és saját bevallása szerint súlyos kenőpénzeket adott át egy Pepe Cordero nevű strómannak, aki a WBA háza táján segített neki a ranglisták és a címvédések manipulálásában. Később ezt hivatalosan is lenyilatkozta a Sports Illustrated-nek és a Ring magazinnak is, amiből egy kisebb botrány kerekedett. Két nagy világszervezet volt a WBA és a WBC de egyik sem amerikai kézben, ezért 1983-ban A New Jersey Atlétikai bizottság egyik embere kísérletet tett a WBA visszavásárlására, ám nem sikerült megegyeznie Mendoza-ékkal ezért pár üzlettársával megalapította az IBF-et (International Boxing Federation) Bob Arum és a Duva család kapva kapott az alkalmon és azonnal az IBF szekerét kezdték tolni. A TV társaságok a promóterekkel szerződtek, a promótereknek pedig hiteles világszervezet kellett ezért a nagy szervezetek mindig próbáltak a promóterek kedvében járni és igyekeztek azokat megtalálni akiknek a legjobb TV-s szerződéseik voltak. A WBA és a WBC viszont 21 év alatt akkora lefedettséget szedett össze az államokban, hogy az IBF-nek európa, pontosabban az egyesült királyság felé kellett nyitnia. A legnagyobb lökést a nehézsúlyú Larry Holmes adta a szervezetnek aki lemondott a WBC övről az IBF övért. A 80-as években megszaporodtak a brit IBF bajnokok és az IBF vezetősége annyira betonbiztosnak érezte magát a szigetországban, hogy megalapították az IBF-UK-t amivel riváist kívántak állítani a BBBC-nek. A terv nem sült el jól, ezek után ugyanis hosszú évekig nem volt IBF címmérkőzés brit földön. Az idő azonban az IBF-et igazolta és szinte mindig minden súlycsoportban a legjobb bunyósok birtokolták a címet. A torta tehát idővel három részre oszlott.
Profi fejvédő: http://bit.ly/2ExGXaS
Problémák a szervezetek körül.
Mert ebből is bőven kijutott az évtizedek során. A WBA háza táján a 80-as évek eleje óta bűzlött valami. A ranglistás helyezések és a kötelező kihívói pozíciók mind megvásárolhatóak voltak, valamint a pontozóbírók is megvehetőek voltak a szervezetnél.
A WBC sem marad el, sőt kiemelkedik a botrányok terén. A sikkasztás szinte mindegyik szervezetnél jelen volt így azt nem is emelném külön ki. A leghíresebb botrány egy legenda Roy Jones Jr. nevéhez kapcsolható. 1998-ban Jones-t megfosztották a WBC félnehézsúlyú címétől és megrendezétk a Rocchigiani – Nunn mérkőzést amit Rocchigiani nyert és ezzel hivatalosan is ő lett a WBC félnehézsúlyú bajnoka. Aztán Jones meggondolta magát és jelezte a WBC-nek, hogy végül is őt nem győzték le. A WBC ellentmondva a saját szabályainak azonnal visszahelyezte bajnoki státuszba Jones-t majd levelet küldött Rocchigiani-nak, hogy csak elírás történt, sose volt a WBC bajnoka....
A WBC elnök Jose Suleiman barátsága Don King-el rendesen rányomta a bélyegét a bűnlajstromra. 1978-ban Leon Spinks volt a WBA és a WBC egyesített bajnoka. A WBC megfosztotta az övtől mert Spinksnek szerződése volt az Ali elleni visszavágóra így a szervezet inkább a Norton – Holmes meccs győztesének adta az övet. Mind a ketten King bunyósai voltak. Később amikor Julio Cesar Chavez, Roger Mayweather ellen akart ringbe lépni egy másik promóter gáláján, a WBC addig nem hagyta jóvá a címvédést, amíg nem King lett a mérkőzés promótere. És ez csak néhány a WBC és King mocskos ügyleteiből.
Az IBF leginkább a ranglistás helyezéseket szerette pénzért adni amik a mai napig jelentősen különböznek a többi szervezet ranglistáitól.
Emlékeztek még Pepe Cordero-ra? Igen Ő volt az aki a WBA nevében fogadta el a kenőpénzeket. Nos Pepe 1988-ban ismét visszatért a profi ökölvíváshoz a WBO (World Boxing Organization) élén. A WBO eleinte nem tudott érvényesülni Amerikában ezért a fő bázisa az Egyesült Királyság lett a két promóter mogul Barry Hearn és Frank Warren segítségével. Hearn és Warren szinte csak a WBO vonalon dolgozott és a nagyközépsúlyú Joe Calzaghe 21 alkalommal védte meg a WBO övét. A WBO sokat köszönhetett a két angol meccsszervezőnek és ezt a jó ranglistás helyezésekkel honorálták számukra. 1995-ben Cordeo meghalt az elnök pedig Ed Levine lett, eddigre pedig olyan nevek viseltek WBO övet mint, Riddick Bowe, Oscar De La Hoya, Marco Antonio Barrera vagy Prince Naseem Hamed. Ez persze nem tetszett mindenkinek, a WBC akinek a bajnokai gyarkan egyesítettek öveket pl. a WBA-val, kifejezetten rossz szemmel nézett a WBO bajnokokra. A WBO világbajnokának, ugyanis le kellett mondania az övéről ha a WBC övet szerette volna célba venni.
A cikk sorozat következő részében a promóterekről lesz szó! Ha tetszett az írás, kérlek nyomj egy LIKE-ot a facebook oldalunkra és nézz körül a webshopon!
