Cikksorozatunk a profi ökölvívás szövevényes világát igyekszik bemutatni. Az első részben szó volt a profi szervezetekről, pontosabban a négy nagyról, még ebben a részben a promóterekről és azokról az emberekről lesz szó akik nélkül nem tartana ott a profi ökölvívás ahol.
Engedjétek meg nekem, hogy a kronológiai sorrendet itt most elengedjem, hiszen a promóterekről és a csodás, valamint a gaz tetteikről egy könyvet is meg lehetne tölteni könnyűszerrel ugyanis sztorik bizony vannak!
Először is egy pár szóban tisztázzuk kik is a promóterek. Ők azok az üzletemberek, akik egy-egy bokszoló meccseit szervezik. A promóter és a manager fogalma más, de előfordulnak a szakmában manager-promóterek is. Még a managereknek gyakran a sportolók reklámszerződéseit intézik, addig a promóterek a mérkőzéseket, gálákat szervezik egy-egy jó nevű bunyós köré.
Mint a cikk első részében is említettem a profi ökölvívás fénykora az 1960-as évektől datálható. Innentől számítjuk és nevezzük meg a nagy promótereket is, akikből mi most csak a „legnagyobbakat” és a legnagyobb történeteket emeljük ki!
Bob Arum egy New York-i zsidó család sarja, aki jól menő ügyvéd és komoly üzletember. A 60-es években viszont elkezdett együtt dolgozni egy promóteri irodával és megismerhette Muhammad Alit, akivel remek kapcsolatba került és végül az Alit foglalkoztató promóteri irodának 20%-os tulajdonosa lett. 1965-ben Toronto-ban hozták össze az Ali-Chualvo összecsapást és ha hiszitek ha nem, ez volt Arum életében az első ökölvívó mérkőzés amit élőben látott. Arum mindig is nagy potenciált látott a latin bunyósokban, ugyanis ha a dél-amerikai országokat nézzük mint Mexico, vagy Puerto Rico a bunyó ott tényleg nemzeti sport! Arum elképesztő mennyiségű mérkőzést hozott tető alá egy 2016-as adat szerint akkor tartott 12.250 mérkőzésnél. A 60-70-es éveben nem nagyon voltak ellenfelei, Las Vegasi kapcsolatainak hála jó volt a városban és remek kapcsolatot ápolt a WBA nevű világszervezettel. Mint minden promótert, bizony őt is rengeteg bunyós perelte be és saját elmondása szerint sosem volt szűkmarkú amikor a kenőpénzeket kellett kiosztani.
Az első legnagyobb botrány is az ő nevéhez fűződik. 1968-ban ugyanis Stockholmban rendezte a Jimmy Ellis – Floyd Patterson mérkőzést. Két fekete amerikai bunyós Stockholmban? Hét igen érdekes felállás, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy Patterson felesége Svéd volt így Arum kijátszva a kártyát együtt tudott dolgozni a Svéd állammal. A mérkőzés azonban botrányosra sikeredett, ugyanis a vezető és pontozóbíró Harold Balen Ellis javára döntött a mérkőzés végén mikor az az akkoriban még hivatalos 15 menetből minden jóindulattal együtt talán ha hármat megnyert. Arum a mai napig úgy meséli a dolgoz, hogy Harold azért csalta el a mérkőzést, mert úgy érezte, ha Arumnak dolgozik, akkor nem pontozhat az ő embere ellen. Hogy ez az egész csak tényleg Balen lojalitása miatt történt így vagy esetleg eleve az volt a terv az már sosem derül ki. A mérkőzés végeredménye egyébként akkor botrányt szült, hogy Stockholmban évekre betiltották a profi ökölvívást. Sokan nem tudják, de eredetileg Arum szervezte volna az Ali – Frazier összecsapást is! Igen jól olvasod, mind a két féllel aláírt szerződése volt a mérkőzésről. Alinak ekkoriban vonták vissza az engedélyét amiért megtagadta a besorozását Arumnak viszont belső infója volt róla, hogy Nevada állam kormányzója engedélyezni fogja Alinak a ringbelépést és megkapja az engedélyt. Arum és a P.R. Managere Howard Conrad elutaztak Las Vegas-ba még a hivatalos bejelentés előtt, ugyanis akkor akarták elkezdeni a tárgyalást a kaszinókkal, egészen pontosan Moe Dalitz-al amikor már hivatalosan is bejelentésre került, hogy Ali a ringbeléphet Nevadában. Arum managerét viszont idő előtt kiszúrta Dalitz, aki kérdőre vonta Arum-ot, hogy miért vannak a városban. Mikor Arum elmesélte neki, hogy milyen mérkőzést akarnak a tető alá hozni, Dalitz kikelt magából. Nem akarta, hogy Ali a városban bokszoljon, úgy gondolta, hogy rossz marketing a városra nézve, de Arum nem engedett a mérkőzésből. Később amikor Arum a kormányzóval találkozott, az biztosította róla, hogy minden a legnagyobb rendben lesz, ám akkor az asszisztense a telefonhoz kérte. A kormányzó elfehéredett majd elnézést kért Arumtól és megtagadta Ali engedélykérelmét Nevada államban. A kaszinó modul Dalitz támogatása nélkül ez a mérkőzés nem jöhetett létre Las Vegas-ban! Arum később persze hatalmas csatákat szervezett és olyan nevek bunyóztak nála mint Oscar De La Hoya, Muhammad Ali, vagy Mike Tyson és jelenleg is társpromóter a nehézúlyú Tyson Fury-nál. A 80-as években azonban akadt egy amerikai vetélytársa, akit talán a mai napig az egyik legdörzsöltebb promóterként tartanak számon!
A legjobb 10oz kesztyűt keresed? http://bit.ly/2VMXGiw
Don King a semmiből érkezett az ökölvívás világába és sok-sok millió dollárt vett ki belőle, bár tény ami tény szinte mindegyik bunyósa beperelte utólag. Egy fekete promóter, egy fehérek uralta szakmában! A remek szónoki képességekkel megáldott King úgy csöppent a bunyó világába, hogy személyesen megismerte Alit és szervezett számára egy jótékonysági mérkőzést (4 ellenfél ellen) egy kórháznak való gyűjtés alkalmából, ahol 80.000 dollárt sikerült összeszedniük. A feketék uralta sportban tehát feltűnt egy fekete promóter, aki mindenkivel elhitette, hogy bizony értük dolgozik és a rasszizmus ellen! Még Arum a WBA szervezetnél tolta a bunyósait, addig King a WBC-vel dolgozott együtt és hagyott ott rengeteg kenőpénzt! 1974-ben Kinhasa-ba vitte az Ali-Frazier csatát amiért 10.000.000 dollár támogatást vett fel a kongói kormánytól. A 80-90-es években szinte minden nehézsúlyú bunyós Kingnél bokszolt, többek között Larry Holmes vagy éppen Mike Tyson is! King kénye kedve szerint mozgatta a WBC övet, ugyanis a kenőpénze által rugalmasan kezelt ranglistákon, a bajnokokat általában az ő bunyósai vették körül. Kingnek ugyanis a szokása volt egy-egy bajnokaspiráns bunyóst csak akkor a cím közelébe engedni, ha az hajlandó volt vele aláírni a jövőbeni mérkőzéseire. King egy hatalmas termetű férfi, meglehetősen agresszív és nagyhangú. Egy-egy tárgyaláson gyakran előfordult, hogy a partnereivel kiabált, vagy éppen a zakójuknál fogva rángatta őket. Nem is akkora csoda ez egy olyan embertől, aki egy volt üzlettársának a fejét a járdaszegélyen verte szét a promóteri karrierje előtt. King többek között évekig tolta a Mike Tyson – Lennox Lewis csatát is, ugyanis Lewis nem volt hajlandó leszerződni vele. Hogy King ikonikus alakja e az ökölvívásnak? Mindenképpen, de ahogy a vele dolgozó bunyósok beszélnek róla az sok mindent elárul a jellemérő. „Úgynéz ki mint egy fekete, úgy él mint egy fehér és zölden gondolkozik.” nyilatkozta Larry Holmes King pénzéhségére célozva. Mike Tyson pedig akkora haraggal visletetik King iránt több mint két évtized távlatából is, hogy Tyson 2018-ban egy pohár vízzel öntötte le King-et mert az egy nyilvános eseményen megérintette Tyson vállát.
Persze Európa sem volt lemaradva a profi bunyóban és az angoloknál Frank Warren kezdett el fantáziát látni benne. Az üzletember még egy Londoni sportcsarnokot is fel akart húzni a 80-as években a profi gáláknak. Akkoriban Nigel Benn volt az első számú bunyósa és a dolgai szépen haladtak még 1989-ben le nem lőttek. Bár Warren túlélte a támadást de a vállalkozásai romokban hevertek és 14.000.000 Font adóssága lett, ekkoriban azonban feltűnt egy másik üzletember Barry Hearn is a piacon, aki elkezdte leigazolni Warren bunyósait. Hat hónapot töltött a kórházban, de a bunyósainak a nagy része otthagyta őt, Benn is aláírt Hearns-el ám két éven belül mind visszatért Warren alá. Hearns és Warren is a WBO-val kezdtek el együttműködni így az új szervezet, hamar nagy elismertségre tett szert az egyesült királyságban többek között a Warrennel dolgozó Prince Naseem Hamed miatt! Warren és Hearns 1993-ban hajlandó volt félretenni egymás iránti nézeteltérésüket, hogy a Benn-Eubank meccset össze tudják hozni. A britt bunyó a fellegekben járt, Hearns pedog létrehozta a Matchroom Sports-ot ahol több sporttal is sikeresen együtt dolgoztak majd 2011-ben Barry fia Eddie is beszállt az üzletbe. A történelem emgismételte önmagát és Eddie elkezdte elhalászni Warren bunyósait. Először Tony Bellew igazolt át hozzá majd Geroges Groves és Ricky Burns is követte.
A legjobb mexikói típusú kesztyű: http://bit.ly/31yRygp
Jelen állás szerint a világ két legjobb nehézsúlyú bajnoki is részese a rivalizálásnak, hiszen még Anthony Joshua (WBA,IBF és WBO) Eddie Hearn embere, addig Tyson Fury (WBC) Warren partnere (Bob Arummal közösen) Tehát, hogy létrejöjjön az álommeccs a két félnek el kell ásnia egy 30 éves rivalizálást!
És úgy gondoljátok, hogy az európai promóterek nem használják ki a befolyásukat a szervezeteknél? Amikor Tyson Fury elverte Wladimir Klitschko-t szinte azonnal megfoszották az IBF övtől amiért Joshua minden idők talán leggyengébb bajnokával Charles Martin-nal csapott össze, akit a második menetben ütött ki. Jelenleg egy korábban Fury-t ért doppingvétség miatt hangos a sajtó, ugyanis a korábban az ügyet magára vállaló farmer, most azt állítja Fury megvesztegette őt, hogy alibit szolgáltasson neki. Ha ez igazi, akkor a Fury 8 éves eltiltást kaphat, ami visszamenőleg nézve 2023-ig tarthatna. Warren szerint Hearn keze van a dologban, aki megint a könnyebb utat szeretnék Joshua számára, ugyanis ha Fury-t megfosztanák a WBC övétől, akkor minden bizonnyal egy Dillian White – Anthony Joshua mérkőzésen dőlne egy az öv sorsa. A két bunyós már találkozott 2015-ban, amikor is Joshua meggyőző fölénnyel a hetedik menetben kiütötte Whyte-ot!
Cikksorozatunk harmadik részében a külső tényezők, mint szponzorok, kaszinó tulajdonosok és TV társaságok fogunk foglalkozni.
Ha tetszett a cikk kérlek oszd meg, hogy minél több embert elérjen és nézz körül a webshopunkon!
