UFC bajnokok akiket Dana White utált!

UFC bajnokok akiket Dana White utált!

A főnökkel nem árt jóban lenni, pár TOP harcosnak azonban ez nem sikerült.

Dana White a UFC elnöke általában rajong a bajnokokért és tűzzel-vassal kiáll mellettük, azonban volt pár olyan bunyós akivel kibékíthetetlen ellentétei voltak, hiába voltak azok a szervezet bajnokai.

Chris Cyborg (pehelysúly 2017-2018)

A brazil hölgy nem mondhatni, hogy White kedvence lett volna, a UFC igazából sokáig nem mutatott érdeklődést a kivégzőgép iránt. Cyborg korábban a Strikeforce-nál is megszerezte a súlycsoport bajnoki címét, a UFC pedig az egész szervezetet felvásárolta 2011-ben. 2013-ra a legtöbb bajnok és bunyós átszerződött a UFC-hez, de Cyborg nem kapott szerződést, a rossz viszony pedig itt kezdett kiéleződni. Hivatalos indoklás sosem történt, viszont egy interjúban Dana White egész egyszerűen azt mondta „Cyborg úgy néz ki, mint Wanderlei Silva női ruhában” amiből sejteni lehetett, hogy ő sem rajong a hölgyért. A jég végül 2016-ban tört meg, a szervezet emberei viszont hamar rájöttek, hogy nem lesz egyszerű együtt dolgozni Cyborg-al, ugyanis a szervezetnek akkor még a 135 fontos divizió volt a legnagyobb súlycsoportja a nőknél, ezt azonban a brazil az élete árán sem tudta hozni. Ekkor lépett életbe a B-terv és létrehozták a 145 fontos súlycsoportot, azonban Cyborg itt sem tudta hozni a súlyt az első címmérkőzésre. A súlycsoport későbbi bajnoka elutasította, hogy ketrecbelépjen Cyborg ellen, így az végül a betöltetlen címért csapott össze Tonya Evinger-el, akit a harmadik menetben ütött ki. Kétszer megvédte a címét, majd KO vereséget szenvedett Amanda Nunes ellen, aki jelenleg is a trónon ül. Dana White nem pártolta Cyborg visszavágási kérelmét és annak a következő mérkőzése után a felek közös megeggyezéssel váltak el egymástól. A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy ezt a súlycsoportot kifejezetten Cyborg számára hozták létre és valósággal vadászni kell a hölgyeket a súlycsoportban, nem véletlen hogy Nunes is csak két alkalommal védte meg a címét az elmúlt három évben.

Tim Sylvia (nehézsúly 2003,2006-2007)

Maine-iac 2003-ban szerezte meg először a bajnoki címet, amit bár sikeresen megvédett, a szteroid szűrésen azonban elbukott, amiért automatikusan megfosztották az övtől. Az eltiltás lejártával megkísérelte visszaszerezni a címet, azonban Frank Mir eltörte a karját a ketrecben. Ekkoriban még a szervezet egyik kedvelt arcának számított, valamint 2006-ban ismét megszerezte a bajnoki címet. Egy sikeres címvédés után azonban összecsapott Jeff Monson-al, amit véglegesen csak az Ngannou – Lewis mérkőzés tudott felejtetni velünk, annyira rossz volt. A címet végül Randy Couture vette el Sylvia-tól akinek immár csak egy mérkőzése volt a szerződésében. Sylvia az akkor a szervezethez kerülő Brock Lesnar-al szeretett volna megküzdeni, azonban a UFC-nek más tervei voltak a pankrátor számára. Az ex bajnok és a vezetőség végül megengedte Sylvia-nak, hogy kivásárolja magát a UFC szerződésből, azonban ezután rögtön az Affliction MMA szervezethez szerződött, ahol Fedor Emelianenko villámgyorsan elintézte. White itt utálta meg véglegesen Sylvia-t, akinek innentől ott tett keresztbe, ahol csak lehetett.

„Belementünk, hogy kivásárolja magát a szerződésből, de azt egy szóval sem mondta, hogy az Affliction megkereste őt. Amikor ex bajnokként Fedor átgázolt rajta, akkor az egész vezetőség örjöngött.”

Sylvia ezekután csak kisebb szervezeteknél jutott meccsekhez, a fényt az alagút végén pedig a Strikeforce jelentette, ugyanis 2011-ben kapott egy ajánlatot a szervezettől, hogy ő legyen Daniel Cormier következő ellenfele. Pechére a szervezet ekkor már Dana White és Lorenzo Fertitta tulajdonában volt, akik rövid úton megszakították az üzletet.

„Shelby a Strikeforce matchmakere elkezdett tárgyalni vele, de se én, sem pedig Lorenzo nem tudtunk róla. Nem akartunk vele dolgozni, szóval elutasítottuk.”

Tyrone Woodley (váltósúly 2016-2019)

A kiválasztott karrierjével a legrosszabb dolog ami történhetett az a váltósúlyú bajnoki cím megszerzése volt. Robbie Lawlert kiütve szerezte meg az övet, utána viszont rosszabbnál-rosszabb mérkőzéseken védte meg azt. Pedig az addigi teljesítménye és Lawler kiütése után mindenki arra gondolt, hogy Woodley-ból szupersztárt farag majd a szervezet, White azonban úgy fogalmazott, hogy „Woodley-val a legbonyolultabb együtt dolgozni a karrierem során.” Az elnök ekkor még nem neheztelt a bajnokra, azonban a Demian Maia elleni mérkőzés után kimondta ami a szívét nyomta, mégpedig, hogy „Az ilyen meccsekért senki nem fog fizetni, hogy lássa őket.” Woodley-val a fő vitatéma mindig a pénz volt, valamint a kiválasztott mindenáron a GSP elleni szuper meccset akarta, White azonban azt mondta erről szó sem lehet, amíg Woodley nem teljesít. A címtől végül Kamaru Usman fosztotta meg, hogy aztán a maradék három mérkőzését is zsinőrban elveszítse. White és Woodley viszálya egyértelműen anyagi természetű volt, azonban Woodley sem tett érte semmit, hogy a szervezet esetleg jobban megbecsülje őt.

Tito Ortiz (félnehézsúly 2000-2003)

Ortiz és White kapcsolata már időtlen-idők óta haragos, ez azonban nem volt mindig így, sőt egy darabig White volt Ortiz managere. A viszony természetesen az anyagiak miatt romlott meg, a békülésre pedig közel 20 évet kellett várni. Mikor White barátai a Fertitta fivérek megvásárolták a UFC-t, annak White került az elnöki székébe. Ortiz mint a szervezet bajnoka és reklámarca rögtön nagyobb szeletet akart a törtából, amit White mint manager pártolt, azonban mint elnök ellenzett. Nem tudta melyik kezébe harapjon, aminek végül az lett az eredménye, hogy Ortiz, Liddell helyett Randy Couture ellen lépett a ketrecbe a bajnoki címért, ami elvesztett. A szervezet és Ortiz kapcsolata innentől kezdve olyan volt mint egy szappanopera, White-al pedig odáig romlott a viszonya, hogy úgy volt egy ökölvívó meccsen mennek majd egymásnak. 2020-ban Ortiz bekerült a Huntington Beach-i városi tanácsba, amihez White gratulált neki, így talán végre a múlté a rossz viszony.

Randy Couture (félnehézsúly 2004-2006, nehézsúly 2000-2002, 2007-2008)

White és a Zuffa 2001-ben vették át a UFC-t ahol ekkoriban Couture volt a bajnok. A szénája akkor még jól állt, hiszen Ortiz mellett ő volt az egyik reklámarca a szervezetnek. A dolgok akkor kezdtek elmérgesedni, amikor 2007-2008-ban Couture hangos kampányba kezdett a Fedor Emelianenko elleni csatáért. (Dana White sosem tudott megeggyezni Vadim Finklestein-el, Fedor managerével) Couture annyira akarta a mérkőzést, hogy inkább elhagyta a UFC-t, a szerződése azonban tovább élt a szervezettel így nemt tudott máshol a ketrecbe/ringbe lépni. Mivel a szerződés olyan nyakatekert volt, hogy azt igazából lehetetlen volt kiültni, Couture végül visszatért a szervezethez. Úgy nézett ki hogy Randy megmarad a UFC legendájának, azonban a 2011-es visszavonulását követően nemet mondott a UFC kommentátori állására és helyette a Bellator MMA csapatát választotta ebben a pozicióban. White sosem kritizálta nyilvánosan Couture-t, ekkor azonban kijöttek belőle az érzelmei.
„Couture-al nagyon nehéz együtt dolgozni, hogy őszinte legyek csak akkor volt igazi férfi amikor a ketrecben harcolt.” fogalmazta meg röviden White a véleményét.