A fiatalabb olvasóinknak a Pride FC minden bizonnyal maximum a 2012-es, UFC Undisputed 3 című játékból lehet ismerős, hiszen az amerikai MMA mogul 2007-ben felvásátolta a japán szervezetet majd úgy ahogy volt meg is szüntette azt, nagyrészt átigazolva annak a legnagyobb neveit. Ma már a UFC neve egyet jelent az MMA-val de nem volt ez mindig így, a Pride FC ugyanis fénykorában jóval nívósabb volt nála.

A szervezet szó szerint őrült volt, ezt a legjobban Mauro Ranallo a szervezet egyik kommentátora fogalmazta meg.

„A Pride gálák hangulata elképesztő volt! Az egészet úgy képzeld el mintha a Super Bowl-t, a Wrestlemania-t és a kedvenc rockkoncertedet összeraknád és egyszerre zajlana! Ahogy beléptél az arénába egy másik világ fogadott! Hírességek, őrült jelmezbe öltözött animátorok és híres pankrátorok voltak jelen, de az est fénypontját a világ legjobb bunyósai jelentették akik tényleg a világ minden pontjáról érkeztek egy-egy gálára! Ez egy olyan sorozat volt amit a YAKUZA pénzelt és senkit nem érdekelt, hogy szteroidozol e, ez az egész egy csodálatos őrület volt. ”

Egy ennyire extrém és őrült szervezet, hogy indult el? Természetesen egy igazán őrült tettel!

A 90-es években a realisztikus japán pankráció dübörgött, a legnagyobb alakjai pedig verhetetlenek voltak.

„A pankrátorok és a szervezetek ekkoriban újság hírdetéseket adtak fel, amiben azt bizonygatták, hogy a pankrátorok a legkeményebb harcművészek. A birkózók, a judosok vagy a karatésok persze ezt nem nézték jó szemmel és mind bizonyítani akartak. A pankrátoroknak viszont annyi pénzük volt, hogy rá tudták őket venni a profi bírkózásra, ami természetesen előre megírt forgatókönyv szerint zajlott és az olyan nevek mint Antonio Inoki sosem kaptak ki, legyőzték minden nagy ellenfelüket!” - Emlékszik vissza a hajdani nehézsúlyú UFC bajnok és Pride sztár Josh Barnett ezekre az időkre.

Nobuhiko Takada szintén közkedvelt pankrátor volt és az az ötlete támadt, hogy csinál egy pankráció sorozatot Rickson Gracie-vel, a brazil azonban elutasította az ajánlatot.

*Érdekesség: Rickson Gracie soha, egyetlen egy MMA játékban sem engedte, hogy bekerüljön a neve, és ő mint játszható karakter sem tűnhetett fel egyben sem. A miért, igencsak egyszerű, Rickson ugyanis sosem kapott ki MMA-ban és azt sem engedte a büszkesége, hogy egy játékban bárki legyőzze őt!

Rickson Gracie hivatalosan 11-0-0-val zárta a profi versenyzői karrierjét, de nem hivatalosan és a legendák szerint több mint 100 mérkőzésen veretlen. Ebben persze benne vannak az utcai, a strand és a zárt ajtós bunyók is.

*Zárt ajtós bunyók: Braziliában, főleg a Gracie család berkein belül szokás efféle bunyókat tartani, ezeken a meccseken általában komolyabb összegekben fogadnak a felek vagy  becsületbeli ügyeket rendeznek el.

Stephen Quadros szintén a Pride FC kommentátora volt és így magyarázza Rickson legendáját.

„Amikor ő feltűnt a porondon, ezt az egészet még nem MMA-nak nevezték hanem Vale Tudo-nak. A brazil klubbok folyamatosan rivaliztáltak egymással és az utcán vagy a termekben verekedtek. Az egész olyan volt mint egy hatalmas bandaháború!”

Egy japán barátja javasolta Rickson-nak, hogy adjon hivatalos választ Takada kihívására, mert az emberek azt fogják hinni, hogy nem mer kiállni a pankrátorral. A brazil írt egy hivatalos levelet, amiben kifejtette, hogy soha nem fog a pankráció szabályai szerint a ringbe lépni, ugyanis az nem egy hivatalos formája a bunyónak valamint a végeredmény előre le van fektetve. Ha bárki szeretne vele bunyózni, azt az ő szabályai szerint kell megtennie!

Takada csapatában volt egy másik kemény fickó is Yoji Anjo aki igazi rosszfiú volt a pankrátorok között valamint idővel feltűnt pár UFC rendezvényen is. Takada tisztában volt vele, hogy a Gracie családból senki nem fogja elfogadni a kihívásukat, ezért Renzo-t és Rickson-t emlegette folyamatosan. 1994-ben Anjo repülőre ült egy TV stábbal és elrepültek Santa Monica-ban, ahol egyenesen Rickson termébe mentek. A japán kihívta egy bunyóra a brazilt aki számára innentől ez az egész becsületbeli ügy volt, hiszen a kihívást végignézték a diákjai, a gyerekei és a felesége is.

„Ha pénzért bunyózunk, akkor tudom, hogy ez az egész csak üzlet és abbahagyom ha feladod. Ha viszont a becsületért, akkor majd abbahagyom ha jónak látom.” - Fejtette ki később a véleményét Rickson a dologról.

Gracie tehát levette az ingét, majd amikor a TV stáb és Anjo megkérdezte mennyi idő kell neki a felkészülésre a brazil csak annyit mondott: „Harcrakészen születtem.” A stáb ki lett küldve és csak egy pár szerencsés maradhatott a teremben. Rickson módszeresen péppé verte Anjo-t, majd amikor már úgy gondolta, hogy eleget kapott a japán akkor lefojtotta.

A véresre vert pankrátor képe bejárta a világot és a japán médiát egyértelmű választ adva a kihívásra. Takada tehát összeült az ismerettségével és eljutottak az ismert gengszterhez Hiromichi Momose-hez aki 50.000.000 YEN-el beszállt a buliba és 1997-ben megrendezték a Pride első rendezvényét, ahol Takada és Gracie 48.000 néző előtt csapott össze. A mérkőzést Rickson nyerte az első menetben egy karfeszítéssel.