Valamikor 1999-2000 környékén kölcsönkaptam egy eredeti videó kazettát, amin történetesen az 97-es UFC 14 volt. Örömmel fogadtam, hogy a felvétel PAL rendszerű, szóval a videónk minden gond nélkül lejátszotta. Fogalmam sem volt mit nézek, lövésem sem volt a szabályokról, csak annyit láttam, hogy borzasztóan kemény palik verik egymást a ketrecben sok-sok percen át. Őszintén szólva egyáltalán nem volt élvezetes amit láttam, sőt a korábbi HBO-s boksz gálákhoz képest, kifejezetten szinvonaltalan volt az egész. Mégis lenyűgözött, mert bár korábban hallottam a ketrecharc fogalmáról, viszont még sosem láttam azt a brutális valójában.
A gála főmérkőzésén Mark Coleman vesztette el a nehézsúlyú bajnoki címet Maurice Smith ellen pontozással, 21 percben! Ekkor ugyanis még nem voltak menetek, csak a harc. Mondanom sem kell, ez a meccs most sem lenne túl látványos, nemhogy akkoriban mikor hajnalig ültem a TV előtt, hogy Mike Tyson vagy Evander Holyfield zseniális mérkőzéseit nézzem,
Édesapám az asztalnál ült és félszemmel nézte a hosszú percekig húzodó csatát. - Látod? Nem számít, hogy a pasi milyen izmos, ezért ennyire fáradt. - Utalt Coleman-re aki valóban nehezen vette már a levegőt.
Ekkoriban nem is hagyott bennem túl mély nyomot, megmaradt annak a kigyúrt bodybuildernek, akit könnyedén vert el a normális testalkathoz sokkal közelebb álló néger bunyós. Később azonban lenyűgözött és a rajogójává válltam. Ahogy teltek-múltak a hónapok egyre több Pride FC gálát néztem, 2000-ben pedig történetesen Mark Coleman nyerte el a nyíltsúlyú címet. Hihetetlen, de ez a szoborszerű birkozó 1996-tól 2010-ig osztotta és állta a pofonokat a ketrecben és a ringben!
A UFC korai szakaszában még torna szinten osztogatták a bajnoki címeket és pont Coleman volt az első, aki megszerezte a rendes bajnoki címet. Dan Severn-t győzte le az első menetben, ezzel pedig történelmet írt, arról nem is beszélve, hogy később begyűjtötte a Pride FC övét is, ami akkoriban egy rangosabb szervezet volt.
A p*csa gatyás bodybuilder. - Ma már jót nevetek ezen a megnevezésen, hiszen bár egészen biztosan sokat dolgozott az izmain a teremben is, a megjelenését mégis a több évtizednyi birkózás és a töménytelen mennyiségű szteroid alapozta meg. Ekkoriban nem igazán dívott a sportolók ilyen téren való ellenőrzése. Régen minden jobb volt... - említi most egy-egy olvasónk aki áldozott valaha a teljesítménynövelő szerek oltárán.
A címvédéseket tekintve Coleman nem remekelt a UFC-nél, már az első alkalommal elvesztette a rendes bajnoki címet, később pedig sosem küzdött újra érte. Ennek értelmében a UFC címvédések pontban 0 pontot kap az elérhető 10-ből.
14 évnyi karrier nem tűnik soknak, azonban ha az MMA-ról beszélünk és a világ két legerősebb szervezetéről, akkor egy megsüvegelendő teljestmény. Coleman ugyanis tényleg kiállt a karrierje során mindenkivel, mely tekintve, hogy ekkoriban a Pride FC nehézsúlyú mezőnye világelső volt elképráztató! Goodridge, Severn, Fujita és Vovchancyn neve talán csak a hardcore rajongóknak cseng ismerősen, pedig a korszak meghatározó nevei voltak. Később kiállt Nogueria, CroCop és Fedor ellen is, azonban a karrierje végére már csak két komoly nevet sikerült legyőznie Mauricio Rua és Stephen Bonnar személyében. Bár a korszak igazán nagyjai ellen rendre vesztesen hagyta el a küzdőteret, küzdelmei mégis legendássá teszik őt. 6/10 pontot érdemel nálunk, hiszen ennyi komoly vetélytársát győzte le a karrierje során.
A népszerűség kérdése már más kérdés! Hiába volt 2000-ben nyíltsúlyú bajnok a japánoknál, a szervezetet csak a hardcore rajongók ismerték. Coleman beceneve nemes egyszerűséggel a Ground and Pound keresztapja, melyhez nagyban hozzájárult Igor Vovchanchyn 15-ször fejbetérdelése a 2000-es döntőben. Bár a UFC-nél vonult vissza, valamint a halhatatlanok csarnokába is bekerült a neve, mégsem ismerik a mai rajongók. Népszerűség szempontjából Coleman 3 pontot ért el 10-ből.
*Érdekesség, hogy a Pride FC berkein belül nem az eredmény, hanem a teljestmény számított. Ha szórakoztató bunyókat hoztál nem volt baj ha kikaptál, azonban voltak olyan bunyósok akiknek vásárolták a győzelmeket. Ilyen volt Nobuhiko Takada is, aki pont Coleman-t kopogtatta le annak a Pride FC dedütáló mérkőzésén.. Coleman kopogása annyia teátrálisra sikeredett, hogy egyértelmű volt a bunda ténye, ezt pedig később a bunyós is megerősítette.
Kinek milyen kép van a fejében Coleman-ről? Nekem az ahogy a nylítsúlyú bajnokság megnyerése után örjöng a ringben és amikor a karfeszítéses veresége után, karjaiban a lányaival gratulál Fedor-nak.
Mark Coleman elért pontszáma nálunk 9/30
Következik: Maurcie Smith
