Seth Abraham jól levezetett gondolatmenete bejött. Valami újat, valami frisset keresett ami a TV képernyők elé csalja a nézőket. Senki nem gondolta korábban, hogy ez egy 19 éves New York-i fiatal srác lesz, hiszen a nehézsúlyúak 30 évesen vagy a felett lesznek az erejük telljében. De Tyson-ban megvolt minden, erő, agresszió, dinamika és vadászösztön de legfőképpen más volt mint a többiek!
Muhammad Ali-n kívül nem nagyon voltak egyéniségek, a legtöbb súlycsoport élén a nehézsúllyal nagyon elszürkült a 80-as évek közepére. Előre tudni lehetett, hogy a mérkőzés előtt elfog hangzani, hogy mennyire keményen készültek a bunyósok és micsoda mérkőzés lesz. Persze a ringbe 5-ből 3 alkalommal formán kívül érkeztek a bunyósok, majd az eredménytől függetlenül (kiütés vagy unalomba fulladt pontozás) éltették a megvert ellenfelet aki természetesen akkor is kemény nagy ütő és veszélyes volt, mikor a második percben terült el a ring padlóján. Ezzel szemben itt volt ez a fiatal srác, aki bizony bántani akarta az ellenfelet, át akart gázolni rajtuk és nem csak, hogy akart, általában meg is tette!
A fiatal Tyson-t nem érdekelte a pénz! Verekedni szeretett, a ringben érezte magát igazán elemében és nem szeretett emberek között lenni. Ő kerek-perec kijelentette, hogy az ellenfele orrát az agyába akarta felütni vagy, hogy igenis bántani akarta a ring másik sarkában álló felet. De Tyson ettől volt hiteles! Nem, hogy hiteles volt tőle, de még jól is állt neki. Durva volt? Igen, de neki ezt elnézték, mert a képernyő elé csalta azokat is, akik amúgy nem néztek ökölvívást a TV-ben.
Tyson-t már ekkor körüllengte egy mitikus légkör, olyan karizmát teremtett neki a szakma, hogy a legtöbb bunyós fejében számításba sem jött a győzelem lehetősége. A nézők a gyilkológépre voltak kíváncsiak és nem arra, hogy ki állítja meg, hanem arra, hogy kit és hogyan mészárol le. Don King is érezte, hogy ez a srác könnyen keresztül húzhatja a lapokat és egy új korszak veheti kezdetét, ezért minden szónoklatában Tyson-t éltette a saját bunyósaival szemben.
Tony Tubbs és James Witherspoon mérkőzése következett a címegyesítő sorozatban, a WBA övéért. Tubbs azonban vállsérülésre hivatkozva nem tudta vállalni a találkozót így a Witherspoon ellen egyszer már vereséget szenvedett James Smith lett a befutó, aki 230.000 dollár fejében elvállalta a mérkőzést. King csalással vádolta meg Tubbs-t aki orvosi papírokkal bizonyította az igazát és jogi útra terelte a dolgokat. „Csonttörő” Smith nagy meglepetésre már az első menetben kiütötte Witherspoon-t és ezzel felült a WBA trónjára.
Smith körülbelül négy hónapon keresztül élvezhette a bajnoki címét, a következő mérkőzés ugyanis a Mike Tyson elleni WBA, WBC címegyesítő mérkőzés volt a naptárjában. James Smith élete igencsak kalandos volt, katona, börtönőr és profi bokszoló, 1986 áprilisában még a csőd és a visszavonulás lebegett a szemei előtt, 1987-re pedig a WBA világbajnokaként végüls 1.250.000 dollárért bólintott rá a Tyson elleni mérkőzésre.
A Csonttörőt szerette a szakma és a szerette a közönség, mert mint a címszerzése is bizonyította rászolgált a becenévre. Mivel ekkortájt ő volt a világon az egyetlen nehézsúlyú bajnok, akinek diplomája volt (tegyük hozzá ő volt az első is) az úgynevezett "Trash Talk” is távol állt tőle. Kategorikusan kijelentette, hogy rá nem hat a Tyson hisztéria, és magabiztosan fog a ringbe lépni garantálva azt, hogy nemhogy végig a 12 menet. (Ekkortájt álltak át a világszervezetek a csökkentett, 12 menetes bajnoki címmeccsekre, korábban ugyanis a bajnoki mérkőzések 15 menetesek voltak)
Van egy híres mondás, amit gyakran idéznek Mike Tyson-tól, miszerint „Mindenkinek van egy terve amég szájon nem vágják.” Az a mondat tökéletesen összefoglalja a mérkőzést, ugyanis Smith intelligens arca, pontosan az első ütés után váltott ijedtre. Ebben a pillanatban Smith meghozott egy döntést, amelynek értelmében nem kezdett nyílt sisakos harcba Tyson-al és úgymond a túlélésre hajtott. Bár az utolsó menet utolsó másodperceiben a bajnok eltalálta egy jobbossal Tyson-t, akinek addigi karrierje során az volt a legkeményebb bekapott ütése, az összkép mégis 12 menetnyi borzalmat eredményezett.
Smith még évekig hangoztatta, hogy talán bátrabban kellett volna bokszolnia, de a döntés amit meghozott az első menetben rányomta a bélyegét a további karrierjére, Tyson managementje annyira csalódott volt a mérkőzés miatt, hogy kategorikusan kijelentették, James „Boncrusher” Smith a jövőben egyetlen egy Tyson nevével fémjelzett gála programjában sem bokszolhat.
Seth Abraham is hozott egy döntést, mikor Tyson-t bevonta a sorozatba, ami sikeresnek bizonyult. Mike Tyson is hozott egy döntést, mikor vállalta a küzdelmeket és ez is sikeres volt, hiszen már két világbajnoki címet is birtokolt. Talán egyedül Don King feje fájhatott, hiszen kevés idő leforgása alatt elvesztette az összes nehézsúlyú bajnokát, de neki sem fájt, hiszen bár a fiatal oroszlán még nem állt vele üzleti kapcsolatban, King tudta, hogy ez bizony csak idő kérdése.
Vége a harmadik résznek.
