Ürítsd ki a gondolataidat és vonatkoztass el az összes bunyóstól akit ismersz. Most hunyd be a szemedet, és képzelj el egy random figurát, mikor azt mondom, hogy vizualizálj egy nehézsúlyú világbajnokot.
Több mint valószínű, hogy az általad megjelenített figura egy magas, szálkás izomzattal rendelkező atléta lesz, nem pedig egy túlsúlyos fazon. Ezzel nincs is baj, hiszen egy bajnok az emberek többségének a képzeletében úgy létezik mint egy két lábon járó szuper atléta, elég ha csak Wladimir Klitsckora vagy Anthony Joshuara gondolunk. Ennek ellenére az emberek többsége imád rajongani a kirívó arcokért, legyen szó akár a profi ökölvívásról, akár az MMA-ról vagy a megboldogult K-1-ről, igenis szeretünk a dagadtakért szurkolni!
Eric "Butterbean" Esch
Kezdjük a felsorolást egy igazi jolly-jokerrel, Butterbean ugyanis mind a három említett szabályrendszerben a ringbe/ketrecbe lépett, és mindenhol ki is szolgálta a közönséget.
A hosszú karrierjét a profi ökölvívással kezdte, ahol kiérdemelte a "King of the four rounders" azaz a "Négy menetes mérkőzések királya" címet. A rekordja sem mindennapi, hiszen 77-10-4 ami bár nem a világelit ellen született, mégis megsüvegelendő. Ökölvívóként majdnem húsz éven keresztül volt aktív, karrierje ezen szakasza 1994-2013-ig zajlott.
Mivel a japánok imádják az extremitást, csak idő kérdése volt, hogy megjelenjen a küzdősport világában, így 2003-ban bemutatkozott a K-1 szervezetnél. A rekordja végül nem lett túl rózsás, 3-4-0, de mint tudjuk a felkelő nap országában ekkoriban jobban számított a szórakoztatás mint a teljesítmény.
Ugyanebben az évben kipróbálta magát MMA-ban is, ahol egészen 2011-ig szerepelt, nem is kevés sikerrel, hiszen a végső rekordja 17-10-1 lett, és olyan szervezeteknél lépett a küzdőtérre mint a K-1, a Pride FC, vagy a Cage Rage.
Butterbean népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint hogy három ökölvívó játékban is szerepelt. (Toughman Contest, Knockout Kings, Fight Night) Valamint felűnt a The witcher nevű kult játékban is, mint pusztakezes bokszoló.
Mighty Mo
Talán már évek óta nem jutott eszedbe a neve, de most egészen biztosan beugrott pár eget rengető KO, amit a K-1 ringjében osztott ki! Bár a kickboxban is rengeteg győzelmet aratott, a mérlege mégis vegyesre sikeredett (20-22-2), és a legtöbben talán arra emlékeznek mikor a 80kg-os Kaoklai Kaennorsing kiütötte őt.
MMA szabályok szerint sikeresebb volt, itt 12-6-0-át bunyózott össze és a koreai Road FC nehézsúlyú bajnoki címét is begyűjtötte.
A 2000-res évek közepén a profi bokszban is szerencsét próbált, ám 2-1-0-ás rekorddal fejezte be a kalandot, míg a karrierje eddigi végén megpróbálkozott a pusztakezes ökölvívással is, ahol 1-1-0-val bír.
Bár a nevét a K-1 miatt ismertük meg, MMA-ban olyan szervezeteknél bunyózott, mint Bellator, sőt még Dana White is felkereste egy UFC szerződéssel, de Mo "melegebb éghajlatra" küldte őt, mert a pénzügyi ajánlatának az összege nevetséges volt.
– Korábban jó viszonyban voltam White-al. Nem azt mondom, hogy barátok voltunk, de pár kedves szava mindig volt hozzám. Amikor a K-1 a legjobban ment, hatalmas összegeket kaptunk, és szó szerint az ég világon semmire nem volt gondunk. White egy napon felkeresett, hogy szerződést ajánljon, de az összeg már akkoriban is nevetséges volt, tízezer dollár. Visszautasítottam, ő pedig halálosan megsértődött rám, és soha többé nem viszonozta a köszönésemet.
Mark Hunt
Ahogy haladunk a korral úgy jönnek az egyre komolyabb sikerek is. Mark Hunt szintén a K-1 égisze alatt lett világhírű, ahol 2001-ben még a bajnoki címet is begyűjtötte. 1999-2008-ig osztotta itt a pofonokat és olyan epikus csatákat hozott le mint a Ray Sefo elleni derbi vagy a Jerome LeBanner trilógia.
Már 2004-ben érezte, hogy a K-1 hajója süllyed, így elkezdett az MMA felé evezni, és a Pride FC-nél olyan neveket győzött le mint Wanderlei Silva vagy Mirko CroCop, 2006-ban pedig egy izgalmas mérkőzésen maradt alul Fedor Emelianenkoval szemben.
2010-ben a UFC-hez szerződött, ugyanis azon kevesek közé tartozott, akiknek élő szerződése volt a Pride FC-vel mikor az amerikai szervezet felvásárolta a japán óriást. Dana ugyan felajánlotta neki, hogy kifizeti a szerződésben szereplő három mérkőzést, és mehet amerre lát, Hunt azonban ragaszkodott hozzá, hogy lebunyózza amire aláírt.
– Ez egy elképesztő figura, ki lett volna fizetve és mehetett volna bármerre, de ő ragaszkodott hozzá, hogy megdolgozzon a pénzéért. Mark Hunt egy igazi harcos, és emiatt a tette miatt, ő azon kevés harcosok egyike aki sosem lesz elküldve a UFC-től.
Nyilatkozta akkoriban Dana White és még csak nem is sejtettük, hogy 2018-ra mennyire elmérgesedik majd kettejük viszonya. Hunt ugyanis nyolc év alatt tizennyolcszor lépett a ketrecbe, az ellenfeleit pedig gyakran kapták dopping vétségen, ő mégsem kapott semmiféle kárpótlást a szervezettől.
Az elválás nem csak a kimondott szavak miatt volt csúnya, Hunt egy pert is indított a UFC ellen, amiben egyelőre vesztésre áll.
Manapság a profi bokszal kacérkodik egy-egy show meccs keretén belül, de ezen szabályok szerint még nyeretlen.
Andy Ruiz Jr.
Címszerzés tekintetében egészen biztosan ő a lista legjobbja, hiszen Anthony Joshua kiütésével begyűjtötte az IBF, WBA és WBO világbajnoki címeket.
Az ő győzelme ezért is áll közel az emberek szívéhez, mert AJ személyében, ő tényleg egy szuper atlétát ütött ki, ráadásul úgy, hogy csak beugrott arra a mérkőzésre.
Azonban Budán csupán egyszer volt kutyavásár, ezt pedig alátámasztja az azóta megvívott három mérkőzése. Az elsőn visszaadta a címeket a Britnek, Arreola ellen pedig csak a bíróknak köszönhette a győzelmet. Luis Ortizt bár háromszor is a padlóra küldte, mégsem sikerült kiütnie a veterán kubait.
Sokan még mindig hisznek Ruizban, ám a szakma többsége úgy gondolja, hogy bár helye van a TOP 10-ben, a súlycsoport elitjét azonban sosem lesz képes megszorongatni.
Tai Tuivasa
Nevezhetném úgy is, hogy Mark Hunt 2.0, bár a legendás kiwi harcoshoz azért nehéz lesz felnőnie. A UFC azonban gőzerővel dolgozik rajta, hogy a cím közelében tartsa Tuivasat, hiszen a mérkőzésein szinte garantált a KO, de a látványos mérkőzés egészen biztosan.
Ha a kondiján nem változtat, szinte biztos nem jelent számottevő veszélyt az aktuális bajnokra, hiszen Gane ellen tisztán kijött, hogy egy jó taktikával, viszonylag könnyen kihúzható a méregfoga.
A KO győzelem esélye persze mindig benne van a mérkőzéseiben, ezért mindenkire veszélyt jelent, de ezen sorok írója úgy gondolja, hogy egy Stipe Miocic, Francis Ngannou vagy Jon Jones meg tudná ismételni a Gane meccs forgatókönyvét.
Ha nagyon megerőltetnénk magunkat, biztos találnánk még pár szerethető dagit, de nagy hirtelen ők jutottak eszünkbe. Nektek melyik nem éppen atletikus bunyós a kedvencetek. Tetszett a cikk? Akkor kérlek oszd meg a szociális média oldalaidon, valamint nézz körül nálunk a webshopon!