Harcosok akik UFC bajnokként vonultak vissza

Harcosok akik UFC bajnokként vonultak vissza

Nem sok van belőlük...

Időben visszavonulni nem könnyű, ezt pedig megannyi bunyós bizonyította nekünk az elmúlt évtizedekben. Az, hogy valaki jókor hagyja ott a ketrecet vagy a ringet persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy bajnoki övnek is kell dísziteni a derekát. Persze jelentős pluszt ad az életműnek vagy hangzatosabb nevén a hagyatéknak az a bizonyos bajnoki cím, főleg ha egy olyan rangos szervezetről beszélünk mint a UFC.

Persze a súlycsoport bajnokaként sem habostorta az élet, ugyanis a szervezettel nem annyira nehéz összerúgni a port, elég ha csak a pénzügyekről kezd vitatkozni a bunyós és rögtön olyan meccsekbe kényszerítik bele ahol jó eséllyel elúszhat a bajnoki cím. A UFC ugyanis nem igazán szeret bajnokot visszavonultatni, valamiért a gazdátlan bajnoki címeket nem kedvelik. Pontosabban nem baj az, ha az ember visszavonul bajnokként, de hogy UFC bajnokként legyen szabadügynök, na az már más tészta! Mégis van három olyan bunyós akinek ez sikerült, mármint a visszavonulás nem a szabadügynökként távozás, ugyanis a következő bunyósokat talán még mindig szerződés köti a UFC-hez.

Henry Cejudo

Triple C jelenleg minden idők legjobb küzdősport atlétája, hiszen ő a világon az egyetlen olyan MMA bunyós, aki olimpiai bajnokként képes volt rá, hogy UFC övet is szerezzen, ráadásul két súlycsoportban. A karrierjét végül 16-2-0-ás rekorddal zárta úgy, hogy a légsúly mellett harmatsúlyban is megszerezte a bajnoki címet, sőt nyitott volt a harmadik súlycsoport meghódítására is! 2020 májusában TKO-val verte Dominick Cruz-t, majd nem sokkal később bejelentette a visszavonulását is. A szakma nagyja azt hitte, hogy az akkor 33 éves bunyós csak a jobb alkupozicióért lobbizik, azonban a légsúlyú öv után a harmatsúlyút is feladta, a UFC pedig eltávolította őt a ranglistákról. Hogy CCC-t látjuk e még valaha a ketrecben az kérdéses, ugyanis ezekben a kisebb súlyokban már idősnek számít aktív sportolóként.

Khabib Nurmagomedov

A dagesztáni Sas bár nyolc éven keresztül volt a UFC alkalmazottja, az emberek többsége mégis csak az utolsó három meccsén kezdett beszélni róla. Az első címvédése alkalmával ugyanis kopogtatta a Mayweather meccs után visszatérő Conor McGregor-t és az ír nem mindennapi TRASH TALK és szociális média befolyása miatt valóságos sztár lett belőle. Hogy a rajongás valóban az amúgy nem mindennapi teljesítménynek vagy csak szimplán a McGregor elleni utálatnak szólt, talán már sosem derül ki, szóval ezt mindenki döntse el maga. 2019-ben és 2020-ban egy-egy alkalommal védte meg a bajnoki címét, majd ígéretéhez híven 29-0-0-ás rekorddal, szögre akasztotta a kesztyűit. Bár a UFC szerette volna ha legalább a 30-0-0 erejére ismét próbálkozna a Sas, ő viszont csak a Georges St-Pierre elleni meccsért tért volna vissza, amire Dana White kategórikusan nemet mondott, hogy miért az kiderül a következő bekezdésben.

Georges St-Pierre

A kanadai bunyós minden bizonnyal a legnagyobb játékos a cikk szereplői között, ugyanis ő kétszer is visszavonult bajnokként, ráadásul két különböző súlycsoportban! Még a UFC aranykorában szerezte meg a váltósúlyú bajnoki címet, amit ugyan egy röpke időre átadott Matt Serra-nak, de aztán további kilenc meccsen maradt veretlen. 2013-ban aztán úgy érezte, hogy elfáradt és bár hivatalosan nem vonult vissza, de négy éven keresztül nem nagyon lehetett róla hallani azon kívül, hogy dokumentum film készült róla, valamint feltűnt az Amerika Kapitány című filmben. 2017-ben aztán sikerült megegyeznie a UFC-vel és engedélyezték számára a Michael Bisping elleni középsúlyú címmérkőzést, azzal a feltétellel, hogy legalább egy alkalommal megvédi azt. Georges jött, látott és győzött azonban az ígéretéhez nem volt hű és hamarosan le is adta a bajnoki címet. A kanadait innentől egy mérkőzés érdekelte, a Nurmagomedov elleni Super Fight, ám Dana White kerek-perec kijelentette, hogy nem hajlandó megszervezni ezt a mérkőzést. Az ok természetesen a középsúlyú bajnoki öv leadása volt, ami meglehetősen érzékenyen érintette a szervezetet. St-Pierre később lenyilatkozta, hogy vállalna pár ökölvívó mérkőzést is, mint pl. egy Jake Paul elleni derbi vagy egyéb celeb bunyók, azonban a UFC-nek kizárólagos szerződése van e téren a kanadaival, így ha rajtuk múlik St-Pierre a bunyóból már sosem keres több pénzt.

Ezeknek a bunyósoknak, persze nem kell aggódniuk a megélhetés vagy a jövő miatt, hiszen ha csak a UFC-től kapott fizetéseiket nézzük már akkor is dollármilliomosok. Lentebb olvashatjátok, hogy mennyi pénzt kaszáltak a meccseikkel, ezekben azonban nincsen benne az, hogy az egyéb privát üzleteikből mennyit kerestek.

Henry Cejudo – 1.970.500 dollár

Georges St-Pierre – 7.037.000 dollár

Khabib Nurmagomedov – 14.770.000

Ha nekünk lenne ennyi pénzünk, egészen biztos, hogy Premium Fighter cuccokra költenék, a Mexico 2.0 modell pl. jelentősen csökkenti az ízületeinkre ható erőket!